49. rész
Lina 2007.03.17. 02:32
-Szia Mony,kérek egy zacsi ropit meg egy tábla Milka csokit,olyat aminek pattogós cukor van a belsejébe.-mosolygok Monynak,a büfés csajszinak a suliban. -Húú,és az jó?-kérdi mosolyogva és nyújtja is felém a "rendelést". -Naná,Bill eszi meg,nem én.De amúgy finom.-fizetek neki -Valóban,Bill hol van?-néz hátra Mercyre, Tomra, Gustavra és Georgra.Ja,meg rám :D -Kórházban.-rögtön kikerekedik a szeme-De nyugi,szerintünk nincs semmi baja.Csak a kórház tudata a baj...-mosolygok.-Szia,megyünk be hozzá -Sziasztok,mondjátok meg neki,hogy jobbulást.-integet a kis beépített bódéból -Okay,hello.-Tom. Kimegyünk az ebédlőből,ugyan is ott található a büfé.A folyosón szembe jön velünk a nagyszájú igazgató helyettes és fizika tanár,Herr Müller.Szerintem nincs olyan ember,aki kedvelné.Jó jó,kivéve a családja,de a diákok...mindíg mindenkit basztat... -Na ti csirkefogók!Miért vagytok még itt?Menjetek szépen el innen,ne rontsátok a levegőt!-mondja gúnyosan és mutat a kijárat felé.Egy helyben,ahogy megálltunk,ileltve megálított minket,ledermedtünk.-Na mi lesz már?- tol kifelé -Jajj,nyugodjon már le!-rántja ki a vállát Tom Müller hatalmas mancsa alól-Koszos lett a keze.-mutat rá,Müller még meg is nézi...XD-Hozzám ért,mennyen,mossa meg mert terjed.-nevettünk egyet és elindultun kifelé -Kilencedikesek és azt hiszik mindent tudnak!Na de elszáltatok magatoktól.-utánunk szólt és a tenyerét még mindíg fölfelé tartotta -Egy kilencedikes nem élhet?-forul vissza Tom-Sőt,tanárúr év vége van. -És mi nem vagyunk kilencedikesek...-jön vissza Gustav és Georg -Tényleg?Olyan fejetek van... -Mint?-kérdem -Mint kis fiatal tudatlanoknak. -Jajj,mennyen már.Leáll vitatkozni diákokkal,mennyen vissza a tanáriba és vakarja a koffer pitsáját!-monda Mercy,majd észhezkaptunk és szaladni keztdünk.Azt tudni kell Mülelrről,hogy rettenetesen kövér,de mint az állat,ezért nem igazán jött utánunk,csak kirugattatással fenyegetőzött.Szaladtunk két megállót. -Mercy....-lihetek-Te...Te nem vagy norális...-térdemre támaszkodok -De abbahagytátok.-próbál kacsintani,de nincs ennyi ereje. -De rohadtul utálom ezt a tanárt...-Gustav -Ki nem?-Georg -Na ja.-két perc csöndes ücsörgés után befut a zöldes színű buszunk.Már szállunk is föl rá hamar,hogy legyen ülőhely...De sose nincs,mindíg a forgóban baromkodunk,vagy van,de hátul a purdék mellett *ikszdé*
Georg is leszáll velünk a buszról,majd Tommal előre megy.Mercy.Gustav és én mögöttük ballunk. -Hey,Ti ott hátul!-mindannyian felnézünk,Tom hangja hangos volt :D-Rorint is hozzuk?-kérdi és lop pár szemet a ropimból.Mindeki körbekínálok mégegyszer. -Naná!-vágja rá lelkesen Gustav -Hmm,bimbodzó szerelem?-kérdem rá szemöldökömet vonogatva,mosolyogva -Neeem.-rázza a fejét.Ezzel el is zárjuk ezt a beszélgetást.
Mindeki hozzám jön,de semmi baj nincs ezzel.Beni ücsörög a konyha asztalnál.Könnybe lábad a szemem,oda szaladok hozz ásé megölelem. -Beni!!!-szorítom-Mi történt?Hol voltál??-elengedem és a vállát fogom -Ne haragudj,hogy nem vettem föl.Rendőrségen voltam.-hajtja le a fejét -Mi???-mindenki,de én a legmegepődötten -Igen,összetörtem Alex pofáját.-úgy mondja,mint egy ötéves,aki összecsokizta a ruháját. -Mi?Elgyepáltad??-lép előrébb Mercy -Yeee.Mikor??-én -Ma kb 10kor.-mondja saccra és legyint egyett -És este hol voltál?-törlöm le az utolsó könnycseppjeimet -Erikánál,szerinted?-mosolyog -Mercy nem mondta.-nézek Mercyre -Szerinted én tudtam,hogy ott van nálunk??-kérdi kicst feszült hangon -Jó jó.Mindegy.Beni,lenne egy hattalmas NAGY kérésem.-könyi szemek elő -Mit szeretnél?-vállamra tesz ia kezét -Pénzt,be kell fizetnem a tábort.Fál négyig van iskola,máég Simonne sem vitte be. -Mennyit kell?-készíti a pénztárcáját -Arra gondoltam be is viszed...-ez így rossz.:S- Veled megyek!-javítok a helyzeten -Okay,de akkor gyorsan és most.Tom,édesanyukád már otthon van.-mosolyog Bnei Tomra és megbarackozza. -Köszi!-mosolyog és szaladni kezd.Utána a többiek -Fél óra és jövök!-kacsintok és kimegyünk az autóhoz...
|